A német nyelvet tanuló számára az első felmerülő problémák egyike a német névelők használata. A németben ugyanis szintén van határozott és határozatlan névelő, csak a magyarral ellentétben a német névelőnek például ún. alaktani és mondattani funkciója is van. De az egész nem olyan bonyolult, mint azt elsőre gondolnád. Mindjárt meglátod :) Viel Spaß!
Jelentéstanilag mindkét nyelvben megegyezik a névelők szerepe. A határozott névelő a beszédben korábban már említett vagy ismert személyre, illetve dologra utal, a határozatlan névelő viszont egy közelebről meg nem határozottat állít szembe a többi azonos élőlénnyel vagy dologgal. A határozott névelőnek alanyesetben három alakja van (der, die, das), a határozatlannak pedig kettő (ein, eine). Ezzel majd foglalkozunk még.
Ami talán a leglényegesebb különbség a magyar és a német határozott névelő között az az, hogy a magyarban a két alak csupán hangtani szempontból alakult ki (a és az), míg a németben a határozott névelő egyben az utána álló főnév nemét is jelzi, illetve képes a többesszámot is jelölni. Számtalan esetben pont csak a névelő az, ami mutatja nekünk, hogy többes számban lévő szóról van szó (pl: der Tieger – die Tieger). A másik lényeges különbség pedig, hogy a német névelőket (a határozott és határozatlan alakot egyaránt) lehet ragozni. Ez elsőre bonyolultnak tűnhet, de majd ha elérkezünk oda, akkor bebizonyítom, hogy nem az.
Amit ma szeretnék megmutatni az az, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a magyar és német határozott és határozatla névelők használata között. De ezt is számtalanszor fogjuk még gyakorolni.
I. Hasonlóan a magyarhoz használjuk a határozott névelőt
- hegyek, folyók, tavak, tengerek, utcák neve előtt
- die Alpen - az Alpok
- die Elbe - az Elba
- der Bodensee - a Bodeni-tó
- die Ostsee - a Keleti-tenger
- die Müllerrstraße - a Müller utca
- jelzős tulajdonnevek előtt
- der junge Goethe - az ifjú Goethe
- das alte Weimar - a régi Weimar
- jelzős szerkezetű országnevekben
- die Deutsche Bundesrepublik - a Német Szövetségi Köztársaság
II. Eltérően a magyartól használjuk a határozott névelőt
- a hímnemű, nőnemű és többes számú országnevek előtt
- der Libanon - Libanon
- der Sudan - Szudán
- die Schweiz - Svájc
- die Türkei - Törökország
- die Niederlande - Németalföld
- személynevek előtt, ha a személynév nem fejezi ki világosan, hogy milyen esetben van
- Dem Gerd gibt Eva das Buch. - Gerdnek adja Éva a könyvet
- das Ei des Kolumbus - Kolumbusz tojása
- ha a személynevet a mű vagy színházi szerep helyett használjuk
- Wer spielt den Faust? - Ki játsza Fausztot?
- Ich lese den Goethe. - Goethét olvasom.
- évszakok, hónapok, napok neve előtt, keltezésben
- im Sommer - nyáron
- im Juli - júliusban
- am Montag - hétfőn
- Heute ist der 5. März. - Ma március 5-e van.
- Ich komme am 8. März. - Március 8-án jövök.
III. Hasonlóan a magyarhoz nem használjuk a határozott névelőt
- a személynevek és az előttük álló Herr, Frau, Kollege, stb. megszólítások előtt
- Richard Wagner - Richard Wagner
- Herr Richter - Richter úr
- helységnevek és semlegesnemű országnevek előtt
- Er war in Frankreich, in Paris. - Franciaországban volt, Párizsban.
- anyagnevek előtt gyakran
- Der Ring ist aus Gold. - A gyűrű aranyból van.
- Wir trinken Tee. - Teát iszunk.
IV. Eltérően a magyartól nem használjuk a határozott névelőt
- a wessen?, dessen, deren birtokos esetben álló névmások után
- Wessen Gedichte sind das? - Kinek a versei ezek?
- Der Dichter, dessen Gedichte ich lese, ist noch ganz jung. - A költő, akinek a verseit olvasom, még egészen fiatal.
- birtok előtt, ha a birtokos megelőzi a birtokot jelölő főnevet
- des Schülers Paket - a tanuló csomagja (de: das Paket des Schülers)
- Goethes Gedichte - Goethe versei (de: die Gedichte Goethes)
- a dieser, jener mutató névmások után
- diese Schule - ez az iskola
- jene Schule - az az iskola
- egyes közmondásokban
- Zeit ist Geld. - Az idő pénz.